Eladó objektív

Az utóbbi időben kicsi átalakuláson ment keresztül a technikai hátterem, ezért eladó sorba került két objektívem:

Nikkor 24-120 f3.5-5.6D (nem VR)

Nikkor 70-300 f4-5.6D ED (nem VR)

Szia, hol laksz? Spontán :)

Nincs is jobb egy spontán szalonna sütésnél…

Jó ez a sok piros, nem?

“iwiw-kép” Bencének

Edina és András – esküvő előtt

Szeretem a internetet. Szeretem, hogy az interneten keresztül új világokba nyerhetünk betekintést, kiszélesedhet a látásmódunk, új dolgokat tanulhatunk. Az egyik legjobb dolog, amit az internet segítségével eltanulhattunk a nyugati kollégáktól az “esküvő előtti” fotózás. Eddig akárkitől hallottam vagy olvastam csak pozitív értelemben nyilatkozott róla, fotósok és fotóalanyok egyaránt, és nem véletlenül. Csupa móka és kacagás az egész , nincsenek megkötések, nincs idegeskedés, kapkodás. Csak két ember van, egy fiú és egy lány, akik szeretik egymást, jól érzik magukat egymás karjában, és boldogok, hogy együtt lehetnek.
Valahol a környéken van még egy fotós is, aki szintén boldog, mert ilyen vidám és őszinte embereket fényképezhet, megkötések nélkül, ráadásul a helyszínekkel és időpontokkal is szabadon garázdálkodhat.
Mondjuk Edina és András esetében ez a helyszín dolog nem fedi a valóságot… Pontosabban nagyon is lefedi … Inkább kezdem az elején. Amikor esküvő előtti fotózásról van szó, és felmerül a helyszín kérdése, általában azokat a helyeket szeretem, amikhez a pár érzelmileg is kötődik. Első randi, első csók, első színes tv vásárlás,  ilyenek. Persze ezek a helyek nem mindig “elérhetőek”, de például Edináék esetében nem is jöhetett szóba más csak a Normafa. Mint számomra is kiderült ez egy olyan központi hely az életükben, hogy ha akarnám se tudnám lebeszélni őket róla. De miért is akartam volna?

Egyébként a fényképezés során rengetek hasznos információra szert tettem. Ez itt például egy csavar, amit ha megfogunk, csak kívánunk kell valamit, és az máris teljesül. Én mondjuk egy sört kívántam, de nem jött be

Ez pedig az ő padjuk

Látjátok milyen szerencsés vagyok, hogy ilyen mosolygós társasággal lehettem?

Érdekes, mert többnyire úgy szokott lenni ezekkel a fotózásokkal, hogy a fényképész többé-kevésbé készül rá. Ugyanezt elmondhatjuk a lányokról, menyasszonyokról is, ők talán kicsit még izgulnak is mellé, viszont a pasikat általában hidegen szokta hagyni ez a fényképezősdi. Most viszont úgy tűnt, hogy András készült közülünk a leginkább. Nagyon határozott elképzelései voltak azzal kapcsolatban, hogy hol és mivel készítsünk képeket. Ez a rét mondjuk pont nem volt a listán

Hogy miért tettem fel ezt a képet? Azért, mert fiatalos, lendületes, teli van élettel és mozgással, vidámsággal… Szóval ezért

Én kifejezetten vasútállomás kedvelő vagyok, de ez most nem az én saram

Nos, igen. Ha velem dolgoztok a futás esélye jelentős

Normafa mh.

Hogy ezek a mai lányok milyen csimpaszkodósak

Ilyen, amikor András megnevetteti Edinát

És ilyen, amikor Edina megnevetteti(?) Andrást

A Normafánál kapható rétes többször is szóba került, ezért ezt nem hagyhattam ki

Nincs is jobb annál, mint amikor valaki pukkadozik a nevetéstől

Úgy gondoltam, hogy magammal viszem a családot is, és amíg apa fényképez, addig a fiúk kirándulhatnak kicsit. Úgy alakult, hogy “munka” közben is összefutottunk

Marcit persze egyből lázba hozta a fényképezőgép. Ezt a fotót is ő készítette

AZTÁN KISÜTÖTT A NAP!!!!

Egy kis mókázás a játszótéren

Természetesen a favonat sem maradhatott ki

Az egyik kedvencem

csiki-csiki

Az internetnek hála, nem rég láttam hasonló jellegű fotókat. Nem biztos, hogy mindenkinek tetszik, de legalább most már tudjuk, hogy ilyet is lehet. Azért az tőlem is távol áll, hogy csak ilyen képeket készítsek, de úgy gondolom, hogy egy-két hasonló fotó beszúrásával izgalmasabbá lehet tenni egy sorozatot

oto workshop 1.

Nem rég meghirdettem egy workshopot. Ma csináltam egy “óriásplakátot” is, hogy mindenki lássa

phu és VÁOO

phu, ez a nap(07.01) nem indult valami egyszerűen. Kezdetnek ott volt a tegnap estéről megmaradt probléma a számítógéppel. Ezt követte egy döcögős szerkesztési feladat, ami sajnos sokkal több időt vesz igénybe, mint elsőre gondoltam, de ezen kívül (nem csak ma) nyomasztottak magánéleti gondok, bár számítottam rá, az sem esett jól, hogy a szakma megpiszkált a workshop miatt, és még sorolhatnám… De nem teszem, mert ennek az oldalnak a célja nem a lehúzás, hanem inkább az, hogy amennyire tőlem telik egy kis szépséget és vidámságot csempésszek a hétköznapokba.
A lényeg az, hogy ma nem dúskáltam a pozitív energiákban, még akkor sem, amikor délután Edina és András esküvő előtti fotózására indultunk a Norma fához. A 40 fokos hőséget és a dugót a Margit hídnál is újabb csapásként éltem meg, és gondoltam, már csak az eső hiányzik, bár ebben a melegben ez elég valószínűtlennek tűnt. Azért mire felértünk a Norma fához, neki állt zuhogni rendesen, csak hogy minden egyben legyen. És mégis, annyira vártam ezt a fotózást, és annyira tudtam, hogy ilyen nagyon jó lesz és hála neki, és persze Edinának és Andrásnak, most megint pozitív és tettre kész vagyok. A fotózásról nemsokára bővebben is beszámolok majd, de addig is egy kis ízelítő…

Ja, igen. Már majdnem végeztünk, amikor a nap is újra kisütött. VÁOO