Hamarosan…

Judit és Krisztián

Hajni és Laci

Márti és Viktor

Hoppá

Ma találtam egy nagyon hasznos honlapot azoknak, akik fejleszteni szeretnék fotográfiai ismereteiket.
Idézem a fotosworkshop.hu oldalról:

“A fotós workshop-ot azzal a küldetéssel indítottam útjára, hogy az általunk olyan nagyra tisztelt fényképészektől, fotósoktól tanulhassunk, és olyan gyakorlati ismeretanyagra tehessünk szert, ami a hazai fotóoktatásból szinte teljesen hiányzik.

Érdeklődésünk középpontjában az ember áll, ezért a portréfotózás, a divatfotózás stb. központi helyet foglal el a fotós workshop életében. (Sajnos a természet és tárgyfotósoknak nem nagyon kedvezünk)”

Mivel a tanulást, és folyamatos fejlődést én is nagyon fontosnak tartom maximálisan támogatom a hasonló elképzeléseket. Remélem még sok hasonló kezdeményezésnek lehetünk tanúi, hiszen ezek nagyban hozzájárulhatnak a magyar tehetségek kibontakozásának, és a hazai fotósipar és fotóművészet felemelkedéséhez.

Egyébként kellemes államalapítást mindenkinek, ez pedig egy tál leves, hogy ne maradjunk kép nélkül

Edina és András – esküvő

Kész. Készek voltunk mind a ketten. A Toplak Zoli is, meg én is. Természetesen Edina az oka. Ugye azt eddig is tudtuk róla hogy csinos, és azt is tudtuk, hogy mosolygós (segítség), de múlthéten szombaton azt is megtudtuk, hogy mennyire helyén van a szíve. Jó, rendben, ezt igazából eddig is tudtuk, de szombaton… nos szombaton akkora emberségnek, figyelmességnek, természetességnek és szívből jövő őszinteségnek lehettünk tanúi, amiről én, személy szerint álmodni se tudok. Sajnos írni se nagyon (az irodalom órák sose kötöttek le igazán) mert már legalább egy órája folyamatosan elkezdek egy mondatot, majd kitörlöm, mert nem találom azokat a szavakat, amivel hitelesen vissza tudnám adni azokat a pillanatokat, amik olyan nagy hatással voltak rám Pedig elhihetitek, volt belőlük bőven…

Mondjuk a kezdeti meghitt pillanatokat sikerül azzal tönkretennünk, hogy berontottunk a házba, és nekiálltunk fényképezni

Ezért inkább azzal folytattuk, hogy készítettünk pár képet a részletekről. Ez itt kérem szépen, Edina kedvenc virága: a százszor szép. Figyeljétek meg milyen nagy jelentősége volt ennek a kis motívumnak a nap hátralevő részében is. Igazából minden e köré épült

A menyasszonyi csokor is

Egyik fő cél, ide bekerülni

Viszont ez csak úgy megtetszett

Közben a lányok azt hitték, hogy sutyiba bepezsizhetnek. Hát nem

Az első találkozás

Aztán irány a Cseke tó, és környéke

Kicsi játék a textúrákkal

Ezen a fotón elrejtettem egy szerelmes párt, de vajon hová? A helyesen tippelők között kisorsolok egy sört, vagy egy fagyit

Egyébként szinte mindegyik képnek, helyszínnek van valami apropója. Ez itt például az a stég. Igen, az amelyiken András megkérte Edina kezét

Ebből a fajtából van olyan is, amikor a fényképező gépbe néznek, de azt hiszem így sokkal életszerűbb

A páros képek után volt egy kis szabadidő, így nyugodtan körbefotózhattuk az éttermet. Emlékeztek még mit mondtam a százszor széppel kapcsolatban?

…és emlékeztek mit mondtam Edinával és a figyelmességgel kapcsolatban? Pl. a gyerekeknek külön plüss játék volt az ajándék

Egyik kedvenc témám: Apuval

Azt vettem észre, hogy Edina többször is provokálta Andrást. András viszont pont azt élvezi, hogy atyáskodva megbocsájthat neki . De azt hiszem épp ez a játékosság az egyik olyan dolog, ami összeköti őket. Legalábbis az ilyen mozdulatokból ezt szűröm le

Itt már házasok

Sokszor hallani, hogy mi magyarok nem vagyunk vidám népség, és nem mutatjuk ki az érzelmeinket. Én ebben még mindig nem hiszek

Azért nem árt Istennel is lefixálni a dolgokat

Apu szól dobról és zászlóról

TE leszel a következőő!

Ez a legszuperebb nászajándék amit eddig láttam. Ráadásul még a felhasználás idejét is ráírták

Kolléganők. Állítólag nem direkt öltöztek így. Minden esetre fotón jól mutat szerintem

Végül néhány menyecske ruhás, táncolós

…extravagánscipős

Tegnap fotóztam, de nem részletezem, csak részletezek…

Judit és Krisztián – esküvő előtt

Mit is kell tudni? Nos elég talán annyi, hogy a mi esküvőnkön, amikor a Kriszti eldobta a csokrot, Judit volt az aki elkapta. Azóta voltam ugyan pár esküvőn, de ez az első ahová vendégként megyünk. Szóval ez a csokordobás téma nálunk bejött

Tehát Judit és Krisztián régi ismerőseink, de ez sem mentette meg őket a bogáncsban mászkálástól

Szerencsére mindkettőjüknek sikerült a legmegfelelőbb lábbelit kiválasztani. Hiába, ők már csak ilyen veszélyesen szeretnek élni

Ez pedig már a Titanic-ból van (bocs, de nem hagyhattam ki)

Az a jó a dilis képekben, hogy mindig őszinte nevetés követi őket

Nevetni jó

Itt mindegyik a kedvencem

Lehet voksolni, hogy ki néz szerelmesebben

Egy kis levezető futás a végére

Aki pedig nem volt velünk (vagyis az igazi kutyus), de fontos megemlíteni: Drupie (így írjátok?)*

* frissítés: úgy írják Droopy.