Géza

Ma Géza napja van. Boldog névnapot Gézák.

Ez pedig egy lehetőség arra, hogyan kössük le magunkat konferencia fotózás közben

Fotósokat találtam!!!

Kicsivel több mint egy éve, még a régi blogon, közzé tettem egy felhívást, amiben fényképészeket kerestem abból a célból, hogy egy kis fotóklub szerűséget hozzunk létre. Max. 5-10 fős létszámú csoportban gondolkoztam, aminek a célja az információ megosztás, és egymás szakmai segítése lett volna. Szerencsére többen is jelentkeztek, akikkel azóta is kapcsolatban állunk egymással, ráadásul két esetben személyes találkozót is sikerült összehozni, de valamiért mégsem indult be a gépezet.
Azonban úgy tűnik, hogy a sors kiszámíthatatlan bolondozásai ellenére életünk mégis csak egy meghatározott mederben folyik, hiszen alig két hónapja, teljesen váratlanul egy olyan segítőkész és őszinte társaságban találtam magam, amilyenről legtöbben álmodni sem mernénk, pedig, amint lentebb látni fogjátok, érdemes. Azt hiszem ez a néhány jó szándékú ember már rég felismerte, hogy a legtöbbet egymástól tanulhatjuk és sokkal eredményesebb kollégáinkat szövetségeseinknek, nem pedig konkurenciának tekinteni.
Az első levél váltásokat új ismerőseimmel rövid időn belül személyes találkozó is követte, és hála Istennek (sors mellett a másik nagy hatalom ) tegnap ismét sikerült találkoznom velük.

A találkozó helyszínéül a BG71 Foto műtermét választottuk, az aktuális téma (bár ilyen nincs) pedig a glamour fotózás volt

Aki időben odaért, annak még ilyen szuper papucs is jutott

Mi egy kicsit késtünk, így amikor beléptünk, ez a látvány fogadott

Helyesbítenék. Ez

Velünk volt 3CPO is, bár egy kicsit meghízott a Jedi visszatérése óta

Csak tudnám Koti mit néz annyira a másik oldalon

Á-há, ééértem

Kicsit furcsa társaság. Van aki kádból…

…van aki belső hang(ha már megemlítettük a Jedi-ket) alapján szereti csinálni

De a lényeg, hogy mindenki szereti csinálni

Én is

Összesen tizenhárman voltunk fotósok, szóval volt egy kis sürgés-forgás

De mondanom sem kell, hogy mindenkire sor került

Még Erikára is

Ennyien voltunk:
Fogarasi Zoli, Csóka Zsolt, Takács Zsolt, Toplak Zoli, Szabó Pali, Iván Orsi, Kancsár Csilla, Iván Ottó, Györki Zoli, Szegfi Róbert, Kovács Attila, Takács Attila, Szabó Erika. Látogassatok el az ő honlapjukra is, hátha blogolnak az eseményről, és akkor látni fogjátok milyen sokféleképpen meg lehet fotózni ugyan azt a témát
Itt mondanék külön köszönetet Kökényesi Verának a sminkért, Varjú Katának a frizuráért, és NAGY-NAGY hála Izának amiért négy órán keresztül kitartóan és fáradhatatlanul pózolt nekünk

A “kötelező” rész után beültünk még páran egy helyre, átbeszélni kicsit az utómunkát, meg csak úgy…

Ezt a szép képet Izáról pedig a végére tartogattam. Inkább ez maradjon meg bennetek a laptopbámulós helyett

Ákos – keresztelő

Vasárnap reggel korán kellett ébrednem. Na jó, amióta megvannak a fiúk minden nap korán kell ébrednem, mert ezek olyanok, hogy fél hétkor felébresztik szegény apukájukat, de most nélkülük is korán ki kellett volna kecmeregni az ágyból, hogy időben odaérjek Ócsára, Ákos keresztelőjére. Amikor keresztelő fényképezésére kerül sor (az esküvőkhöz hasonlóan) szeretem, ha nem ilyen “durr bele” módon kell fotózni, hanem a képek felölelik a sztorit, és elejétől a végéig elmesélik a nap történéseit.

Ákos esetében, jó gyerekhez illően, a nap reggelivel kezdődött

Aztán egy kis ejtőzés az etetőszékben

Aztán Ákoson volt a sor, hogy megzabálja valaki. Keresztanyu például

Volt annyi időnk, hogy még egy kis játék is belefért

Még egy puszi…

… de most már tényleg irány öltözködni

Ünneplő ruci készenlétben

Ajaj, vihar közeleg

Végre, a “kedvenc” cipőm

Ezt még ide

És kész is

Minden apuka tudja, hogy a matchbox gyűjtést nem lehet elég korán elkezdeni

Az “elejétől végéig dolog” mellett fontosnak tartom azt is, hogy készüljenek portré fotók. Mivel apu előre szaladt misét hallgatni anyura hárult a “megterhelő” feladat, hogy Ákost ölelgesse, csókolgassa, szeretgesse a fényképezőgép előtt

Ákos abban a szerencsés korban van, amikor minden nő őt akarja

Ákos keresztanyukájának kislányának keresztanyukája Ákos anyukája. Egyébként

Majd, megérkeztünk a templomba

A szertartást ünnepi ebéd követte

Természetesen apu is megölelgette, megcsókolgatta, megszeretgette Ákost

Viszont mire a közös fotóra került a sor, mindannyian elpilledtek egy kicsit

Ákosra!!!

Zongora

A napokban egy kedves megrendelőnek olyan képre volt szüksége, amit a nappaliban egy zongora fölé lehetne akasztani, így valamilyen szinten a kép kapcsolódna a hangszerhez is. Ilyen fotót eddig nem készítettem, de fölajánlottam, hogy megpróbálok valamit összehozni. Mivel itthon csak ehhez hasonló szintű zongoráink vannak egy fuvolaművész ismerőmtől Krusic Eleonórától kértem segítséget. Azt mondta neki van. Kettő is. Egy barna és egy fekete. A barna volt az, amelyiken tanulni kezdett, a fekete pedig az amelyik a további fejlődéhez kellett, de nem volt szíve megválni az első zongorájától, így az is maradt. Mivel Kriszti és a fiúk is elkísértek, nagyon jól jött, hogy két hangszer van, így Marci és Dani egyszerre két zongorán játszhatott és kétszer akkora zajt csaphattak.

Itt éppen Dani nyomul

Eleonóra pedig csak mosolygott, és egyfolytában azt hajtogatta, milyen jó, hogy vittük a gyerekeket is… Na persze

Ami pedig a feladatot illeti, ezeket a képeket válogattam ki

Tyú, mennyi drót

Csináltam egy ilyen “csuszkatologatósfotónakmárnemigazánnevezhető” képet is. Hátha…

Fényérték.hu

A napokban több témával kapcsolatban is írni szerettem volna. Például egyik ismerősöm mutatott egy olyan honlapot, ami csupa lopott képpel van teli. Nem vagyok az a pampogós típus, de amit ott láttam, még engem is felháborított. Nem is értem. Sajnos egy magyar fényképészről van szó aki nem elég, hogy olyan külföldi fotósok munkáit használja fel referencia képként, mint például:

http://www.altf.com/
http://www.essentialmomentsphotos.com
http://www.sashaweddingphotography.com/
http://www.lastowski.com
http://hauteshots.net/
http://bluenaluphotography.com

de még a saját nevét is ráírja a fényképekre. Sőt, az elérhetőségeknél ezt olvasni: “Mivel ennél a menüpontnál vagy, ezért vélhetőleg tetszettek a munkáim, fotóim.”
Végül úgy döntöttem, hogy ezt a beszámolót kihagyom, hiszen annak ellenére, hogy nem először hallok hasonló esetről, szerencsére nem ez a magyar valóság. Sőt az utóbbi időben bekerülhettem egy olyan közösségbe, ahol rengeteg tehetséges és lelkes és őszinte és segítőkész fényképésszel tarthatom a kapcsolatot, szóval erről a képlopós dologról inkább nem is írok

Utána arra gondoltam, hogy mutatok egy újabb Fine-Art albumot. Edina és András albumáról van szó, és aki emlékszik az esküvőjükön készült képekre, talán felfedezi majd mitől is olyan személyre szabott ez az album. (Segítek: Edina az a lány, aki rajong a margarétáért … és persze Andrásért ) Ne kérdezzétek miért, mégsem írtam róla…

Végül ráleltem a megfelelő témára. Radványi Tibire és a businessphoto.hu-ra már többször hivatkoztam, valamilyen jó cikk, vagy gondolat kapcsán. Tibi a közelmúltban ismét magára vonta a figyelmemet, hiszen Kiss Ákossal létrehozták a fenyertek.hu oldalt, ahol (gyanítom) nem kis munka és elhívatottság árán hozzáláttak, hogy mindenféle fotós tudásanyagot halmozzanak fel magyarul(!). Ha ellátogattok a honlapra, látni fogjátok, hogy az egyre növekvőbb számú cikkek, rengeteg hasznos információt, és a gyakorlatban remekül alkalmazható tippet, trükköt tartalmaznak, amelyek nem csak a kezdő, de a haladó fotográfusok számára is valódi tudásforrást jelenthetnek a jövőben. Ráadásul, eddigi tapasztalataim alapján úgy tűnik, hogy a honlap kötetlen és közvetlen stílusa a közösségalkotásra is remek felületet kínál.
Csak azt nem értem Tibi, hogy a legutóbbi két oldalas hozzászólásom miért nem jelent még meg és meg fog e valaha