Zubaidah

Múlt héten Zubaidah táncosnőit fényképeztük, miközben a szombati gálájukra készültek

A tánc is olyan dolog, amit nem lehet elég korán elkezdeni

Költözünk

Költözünk, pakolunk , cuccolunk, cipekedünk, festünk, takarítunk, nagyon várunk, izgulunk.
Kicsit konkrétabban: bezárjuk a Mexikói úti kicsi boltunkat, és helyette nyitunk egy szép NAAAGY műtermet. Ugyan még akad tennivaló bőven, és közben a fényképezni valókkal is haladni kell, de alakul a dolog.

Például a festéssel már végeztünk (a képet köszönjük Györki Zolinak)

Magdi és Attila – esküvő előtt

Amikor Magdiékkal a fényképezés részleteit egyeztettük, megállapodtunk abban, hogy ők is és én is szeretjük, ha mindenféle fűszálak lógnak bele a képbe. Ezért, hogy tutira menjünk, úgy döntöttünk, hogy az esküvő előtti fényképezésre a tököli Duna-parton  kerítünk sort. Természetesen a helyszín választásban nagy szerepe volt annak is, hogy Magdiék érzelmileg is kötődnek a helyhez, és most nem csak a megidézett gyerekkori emlékekről beszélek, hanem arról is, hogy…

A fényképezésre velünk jött Szonja is, hiszen ő is főszereplője “A” történetnek

…szóval arról is, hogy itt került sor az “Elviszem Szonját sétálni” fedőnévre hallgató első nagy találkozásra is

A fényképek elkészítését azért mostanra időzítettük, hogy minél több zöld levél legyen a fákon, de azért ez a vörösessárga sem olyan rossz

Úgy döntöttem, hogy azt a kannát csak azért is ott hagyom

Itt azért már van zöld is. És milyen jól megy hozzá ez a ciklámen szín

Egyedül kicsit ilyen szürke…

…de megjelent Attila és máris minden csupa szín

Itt aztán van belógó fű, meg minden

pisze-pisze

Szonja vadászebesdit játszik

Magdi és Attila ölelkezőset

Észrevettétek? Ez az egyetlen álló kép a sorozatban

“Nem jöttök?”

Miután Szonját hazavittük, leszaladtunk() még a vízpartra is

Graffiti mindenütt van

Végül pedig két targoncás kép. A folytatás is hamarosan érkezik, hiszen az esküvőig már csak alig két hét van hátra

Dávid – üzleti portré

Kantrit bírod??