Emőke – TTD 2. rész

Nem rég írtam arról, mennyire fontos számunkra, hogy fotózás után ne csak szép képekkel, de szuper élményekkel is gazdagabbak legyünk. Nos, ha engem kérdeztek egy esküvő utáni fényképezés a horvát tengerparton meglehetősen nagy élményindex-el bír. Akkorával, hogy minden jövendőbeli (és korábbi ) “menyasszonyomat” szívesen beszervezném egy hasonlóba. De nézzétek csak meg ezeket a képeket, és mondjátok, hogy nem jó az ötlet. Na ugye, hogy jó

Mintha csak az esküvőn lennénk. Készülődéssel kezdtünk

Majd az ifjú férj és feleség feladatainak az áttekintésével folytattuk

Nézzetek úgy, mint a cica

Ez a helyszín akkor is baromi jó, ha valaki nem örülne a tengerparti fotóknak. De most komolyan. Létezik olyan ember?

Nézzétek! A boldogságtól a lábuk sem éri a földet

Itt Emőke nagyon elszomorodott, mert Péter hirtelen eltűnt

Bármerre nézett, sehol sem találta, és valóban nagyon aggódni kezdtünk

… viszont annál nagyobb volt az örömünk, amikor előkerült

Eredeti TTD-s körömlakk

Egy hétvégére szaladtunk ki, és ezeket a képeket szombaton este felé készítettük, amikor is akkora szél fújt, hogy alig hallottuk egymás hangját. Viszont a ruhának és a frizurának nagyon jót tett

Ez pedig már vasárnap délelőtt

Készült néhány felvétel a víz alól és a víz alatt is, de megmondom őszintén ez a rész elég nagy kihívást jelentett. Nem könnyű a víz alatt maradni sem a fotósnak, sem a modellnek, és emellett még komponálni és a részletekre is figyelni úgy, hogy minden klappoljon, és még szép is legyen, ráadásul a kommunikáció sem könnyű. De úgy érzem azért sikerült 1-2 izgalmas képet készíteni

Ezt azoknak mutatom, akik még nem tetszikeltek minket Facebookon. Így készült

És egy közös mosolygós a végére

Emőke – esküvő után 1.rész

Ennek az esküvő utáni fotósorozatnak az elkészítésére már júliusban sor került, de azért csak most publikálom, mert szerettem volna a 2. résszel együtt megmutatni nektek. Emőke ugyanis azért állt megint a fényképezőgépem elé, hogy egy TTD-fotózás keretén belül újabb remek fotók készülhessenek. Ráadásul csak két aprócska elvárásnak kellett megfelelni. Az egyik, hogy mezőn/napraforgótáblában készítsük a képeket. A másik, hogy tengerparton is fotózzunk , és amiért ezt a két dolgot kissé nehéz lett volna egy napra szervezni, úgy döntöttünk, hogy külön választjuk őket. Ez itt az első rész.

A TTD-s menyasszonyok veszélyesek is tudnak lenni

De többnyire mégis inkább szépek

A ruha elejét és a hátulját is Makány Márta készítette

Ejj, a “természetfotós” énem már megint leragadt egy csudaszép pókhálónál… vagy csak félrefókuszált? A tippelők között kisorsolok valami ajándékot. A válaszokat ide várom, mondjuk 2011. október 31-ig

Közben Péter is beúszott a képbe

Fincsi hideg vizecske

Péter úgy gondolta (ha már TTD) megtréfálja kicsit Emőkét…

… és majdnem sikerült is

Márti és Feri – esküvő után

Tegnap szerencsére alkalmam nyílt arra, hogy készítsek néhány esküvő utáni felvételt Mártiról és Feriről. Sajnos (érthető okokból) az esküvőjüket nem fényképezhettem, viszont már régóta terveztem, hogy berángatom őket egy ilyen kis utólagos mókába. A “berángatom” kifejezést jelen esetben nyugodtan szó szerint vehetitek, hiszen nem kevés rábeszélésre, és trükközésre volt szükség ahhoz, hogy ezek a képek megszülessenek. Hiába, a lelkesfényképész szülők már csak ilyenek. Ilyen folyton elfordulósak Nem is vagyok teljesen elégedett az anyaggal, úgyhogy kedves anya és apa: készüljetek fel a folytatásra

“Egy, csak egy legény van talpon a vidéken”

- Mártikám, ez itt mind a miénk lesz.
- Feri! Ki akar ennyi füvet nyírni?

Végre egy közös kép

Igazából nem is fényképezkedni mentünk, csak a fiúkat elvittük követ dobálni és füvet tépkedni én pedig próbáltam anyut és aput minél közelebb terelni egymáshoz

A fűtépkedő versenyt (amiben egyedül ő indult) a Marci nyerte

Azért sikerül pár portrét is készíteni

Sőt, még közös fotót is

Ez pedig már egy másik történet. 1-2 hete befűztem egy Sensia 400-as diát, mert filmre fotózni még mindig jó Keresztbe hívtam le, azért ilyen “szépek” a színei. Utómunka nincs rajtuk

Daninak kicsit rosszul indult a nap. Egy rövidke negyed órás hiszti után azonban ismét előkerült a konyhából

A filmből jutott a Normafás kirándulásra is

Csak vagányan

Nem értem, ennek a gyereknek egyfolytában “mümükés” az orra

Végül egy csoportkép a haverokkal… vagy mittudoménkikkel

Filmes

Nem olyan régen említettem, hogy megint elkezdtem filmre is fotózni. Végül is csak annyi, hogy amikor fényképezni megyek, befűzök egy tekercs filmet, és arra is készítek pár kockát. Semmi extra, inkább csak a magam szórakoztatására csinálom

Kriszta és Tomi – trash the dress

Még nincs egy éve, amikor a régi blogon arról írtam, hogy a nyugati országokban mennyivel több dimenzión zajlik egy esküvő fényképezése. Ott nem egyszerűen csak az esküvő napján fényképeznek, hanem van külön engagement (eljegyzés), bridal (menyasszonyi portré), day after(esküvő utáni) és trash the dress (TTD) fotózás is. Az engagement session egy olyan fotósorozatot jelent, amit az esküvőt megelőzően készítenek. Ezt az “Esküvő-előtti” fényképezést tavaly óta már én is beillesztettem a szolgáltatásaim közé, hiszen remek lehetőséget teremt arra, hogy az ifjú párral kicsit megismerkedjünk, összebarátkozzunk, és az esküvő napján ne idegenként kelljen együtt dolgoznunk, viszont a többi kategória még elég távolinak tűnt akkor. Azonban, hihetetlen módon néhány hónapja több esküvős és fényképész fórumon is forró témának számít a Trash The Dress fotózás. Az USA-ból elindult irányzat lényege, hogy a megvásárolt és egy életben csak egyszer használatos ruhát fölösleges a padláson tárolni, sokkal érdemesebb egy izgalmas, kreatív fotózás során teljesen tönkre tenni (összefestékezni, besarazni, szétszaggatni stb.)
Tavaly még nem hittem volna, de mostanra számomra is kiderült, hogy nálunk, Magyarországon is rengeteg menyasszony nyitott egy ilyen TTD jellegű megmérettetésre, ami azért itthon egy kicsit másféleképpen működik. Vannak, akik megelégednek egy extrém helyszínen (pl gyártelep) készült sorozattal, anélkül, hogy a ruhában jelentősebb kárt okoznának. Másrészt, többen direkt egy ilyen fotózás céljára vásárolnak használt, vagy pár ezer forintért beszerezhető menyasszonyi ruhát. Úgy vettem észre, hogy ez a hirtelen fellángolás, valamit az, hogy nem mindenki ugyan azt érti TTD alatt többek szemében is hiteltelenné teszi ezt az irányzatot. Én személy szerint úgy gondolom, hogy nagyon jó lehetőség egy izgalmas, kötetlen fotózásra, ahol nem csak a fotós, de a fotóalany is korlátlanul élvezheti a stílus nyújtotta szabadságot. Csupa móka és kacagás az egész. Akkor meg miért ne csinálnák?
Meséltem erről Krisztának is (nem a gyermekeim anyja, hanem egy ismerősöm), aki elmondta, hogy ő ezt az egészet ilyen konténerből kimászósan tudná elképzelni… Na, mondom: Rendben van. És mond csak, be is vállalnád? Azt feleli: igen. Gyorsan vettünk is egy ruhát a Szilka Szalonban, és elkezdtem helyszíneket keresgélni. Közben jöttek az ötletek, ráadásul Krisztával eléggé szuperadditív hatásal voltunk egymásra (hiába, a hülyeség már csak ilyen ), és nem kellett hozzá sok idő, hogy Tomit is belerángassuk a buliba…

Persze előkészületekre itt is szükség volt

És amíg a lányok sminkeltek…

… a fiúk köveket dobáltak

Báránybőrbebújtfarkasbőrre tetovált farkas

Most egy darabig nem is írnék többet, inkább hagyom, hogy kibontakozzon a történet

Csokor dobás

Tomi üzenete az érző szívű lányoknak, és a hatóságoknak: “Jól vagyok. Személyi sérülés nem történt.”

frissítés: közben készült egy slideshow is a képekből. Van hozzá zene meg minden: http://vimeo.com/4801453