Ma legyen itt egy vers
- Dátum: 2009. szeptember 16. szerda
- Szerző: oto
- Kategória: világom
3
(Levegő)
Isteni sóhajból
fakadó lételem
ég-puha méhében
fogan a végtelen.
(Tűz)
Napszínű lángokkal
táncoló lobogás,
vágyakat hevítő
szikrázó látomás.
(Víz)
Tomboló viharból
hajnali harmaton
életté szelídült
könnycsepp az arcokon.
(Föld)
Létnek testet adó
mindent befogadás,
csillagporból termett
megszilárdult varázs.
* * *
(Ember)
Isteni sóhajból
táncoló lobogás,
életté szelídült
megszilárdult varázs.
Szabina
Szia! Ez szép és jó, de mikor láthatunk friss fotókat a blogodban?
Nem sürgetésből írtam ám… 
oto
: )) kicsit sok minden van most. (megint) de igyekszem…
Krisztián
Kedves Ottó!Életünk legszebb napján,nem is készülhettek mások,csak a legjobb fotós,legjobb képei,vagyis a mi legjobb képeink.Nagyon köszönjük neked,és remélem hogy esküvőn már nem találkozunk.Családodnak egészséget,az új üzlethez pedig sok sikert kiván egy boldog férj.Krisztián